Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Kapcsolat Rátz László életrajz Kezdőlap

Tizenkettedik Rátz Tanár Úr Életműdíj átadó

A Magyar Tudományos Akadémián adták át az idei Rátz Tanár Úr Életműdíjakat. Az Ericcson, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért 2001 óta ítéli oda a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat, amely mára a hazai természettudományos oktatás, és egyben a közoktatás egyik legrangosabb elismerésére lett. A személyenként 1,2 millió forintos Rátz Tanár Úr Életműdíjat évente két-két matematika, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakos tanárnak ítélik oda, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában. A három vállalat ezzel a díjjal járul hozzá a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munka rangjának, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez.


"Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem tanáraik nevét is ismerjük..." - így szól a Rátz Tanár Úr Életműdíj mottója. Mikor világhírű, magyar származású tudósainkkal büszkélkedünk, kevés szó esik tanáraikról. Rátz tanár úr a legendás Fasori Gimnázium tanára volt és többek között Neumann Jánost és Wigner Jenőt is tanította. Az alapítvány az ő nevét választotta, hogy adózzon nagy múltú és kiváló oktatási kultúránk előtt és méltányolja azon pedagógusainkat, akik ma is áldozatos szakmai munkájukkal és kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit.
2012. díjazott tanárai
Dr. Kovács László (fizika) - Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Ősz György (fizika) - Ács, Jókai Mór Általános Iskola Pogáts Ferenc (matematika) - Budapest, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Róka Sándor (matematika) - Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Dr. Harka Ákos (biológia) - Tiszafüred, Kossuth Lajos Gimnázium Dr. Borhidi Attiláné (biológia) - Budapest, ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium Dr. Forgács József (kémia) - Debrecen, Vegyipari Szakközépiskola Prókai Szilveszter (kémia) - Szeged, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium "A tudásalapú társadalomban a legfontosabb infrastruktúra az oktatás" Mi, magyarok többnyire jók vagyunk matematikából, ezt szinte közhelyként hisszük és tudják rólunk a világban. Büszkék vagyunk a Bolyai-féle geometriára, a Puskás-féle telefonközpontra, a digitális számítástechnika Neumann-féle alapjaira, a Rubik-kockára vagy a Polgár lányok sakk-zsenialitására és hogy az egy főre jutó Nobel-díjasok számában talán világelsők vagyunk. Tényleg jók vagyunk a természettudományokban, de miért? Genetikus predesztináltság helyett inkább kulturális gyökerekben hihetünk. Természettudományos kultúránk talán Amerika felfedezésével, sőt a megszállásokkal is összefügg. Tegyük fel, hogy matematika (ami a természettudományok alapja) zsenijelölt gyerek hasonló arányban születik Angliában, Hollandiában, mint Magyarországon. De míg ott a szülők ilyenkor leginkább kereskedőnek nevelik a gyereket (hiszen ahhoz nagyon kell tudni számolni), nálunk erre nincs sok esély, így marad a tudomány. A megszállásokkal is összefügg a természettudományok becsülete. Ezek ugyanis függetlenek a hatalomtól és a politikai rendszertől, ezért a gyermeke sorsát féltő szülő igyekszik erre orientálni. Tehát amíg kereskedelmi és politikai kultúránk elsorvadt (kell ezt ma bizonyítani?), addig (ezek helyett is) műszaki-tudományos kultúránk fejlődött. A kulturális értékek alapvetően határozzák meg nemzetek sorsát. A 15. században Anglia hátrébb állt a fejlődésben, mint Magyarország és sokkal hátrébb, mint az akkori kereskedő nagyhatalom, Spanyolország. De miután a kereskedő spanyolok felfedezték Amerikát, az angolok hajózási kultúrája felértékelődött. Egy kalóz mozgékony hajóival megverte a Legyőzhetetlen Armadát és az akkor még viszonylag kis Anglia átvette a vezetést. Ma az a kérdés, hogy a Cyberspace-ben ki tud jobban hajózni, mely nemzetnek van ebben több száz éves kulturális előnye, honnan jönnek a gyors kalózok, akik legyőzhetik a még nagyon fiatal informatikai ipar első generációs gigászait. Persze ha Sír Francis Drake kalóz marad, Erzsébet nem civilizálja, és nem építteti meg a hajóhadat, amely az új kor infrastruktúráját jelentette, Anglia sem válik azzá, ami lett. Nekünk is szükségünk van "hajókra", azaz az infrastruktúrára, amit az államnak kell megteremtenie. De ez ma nem fizikai infrastruktúrát jelent. A tudásalapú társadalomban a legfontosabb infrastruktúra az oktatás. Ma az oktatás olyan érték, mint a nagy felfedezések korában a hajók, az ipari forradalom korában pedig a szén, az olaj vagy a vas voltak. Angliát, Amerikát, Németországot az ipari forradalomban nyersanyaga tette gazdaggá. A tudásalapú gazdaságban Magyarországot oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden újabb keletű romlás ellenére még mindig maradt előnyünk. Nobel-díjasaink zöme egyetemet már külföldön végzett, de többen ugyanabba a középiskolába, sőt, néhányan ugyanabba az osztályba jártak. Ennyi múlik egy jó tanáron. Hogy a tehetség elkallódik, vagy kifejlődik, az a középiskolában dől el, ezt kellene tehát sokkal jobban megbecsülnünk. Ez nem csak pénz, hanem társadalmi értékítélet kérdése is. Nobel-díjasaink nevét szinte mindenki ismeri, de ki ismeri tanáraikét? Azt is tudjuk, ki volt az Aranycsapat edzője, de díjunk névadóját, Rátz Tanár Úr nevét, aki Neumann Jánost és Wigner Jenőt is a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanította, sokkal kevesebben ismerik, mint tanítványai nevét. Ennek a megbecsülés deficitnek a részleges kompenzálására alapítottuk a Rátz Tanár Úr Életműdíjat. - Az alapítók