Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Kapcsolat Rátz László életrajz Kezdőlap

Röviden a 12 éves díjról

12 éve három magyarországi nagyvállalat, az Ericsson, a Richter és a Graphisoft alapította a Rátz Tanár Úr Életműdíjat kiemelkedő oktató-nevelő tevékenységet folytató magyarországi tanárok elismerésére. E díj gondozására jött létre az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért, amely idén is nyolc pedagógust jutalmaz munkásságáért személyenként, 1,2 millió forinttal.


A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát és kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárok terjeszthetők fel írásban szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, valamint kivételes esetekben magánszemélyek által. A hagyományoknak megfelelően a díjátadó idén is a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében volt, november 21-én, szerdán 11 órakor. Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért Három vállalat, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt., képviselői 2000. december 1-jén ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a három cég közös alapítványt hozott létre a magyar természettudományos oktatás támogatására. A Rátz Tanár Úr Életműdíjat az alapítvány kuratóriuma 2001-től évente ítéli oda kezdetben hat, 2005 óta nyolc kiemelkedő eredményt elérő pedagógusnak. Az egyenként 1 millió forint összegű díj 2010-ben 1,2 millió forintra emelkedett. Az alapítvány díjazottai olyan középiskolai és általános iskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika-, kémia- vagy biológiaoktatás területén kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban. A három nagyvállalat közös kezdeményezésének célja, hogy tisztelettel adózzon azon pedagógusok előtt, akik áldozatos szakmai munkájukkal és kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit. A kuratórium A kuratórium elnöke Kroó Norbert professzor, akadémikus. Az ELTE Természettudományi Karán szerzett fizikus diplomát 1958-ban, majd a KFKI munkatársa lett, ahol kezdetben szilárdtestfizikával, később a szilárdtestfizika és optika határterületeivel, továbbá lézerkutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredménye az ELTE Kihelyezett Szilárdtestfizika és Optika Laboratóriumának megvalósítása és vezetése 1989-92 között. Címzetes egyetemi tanár 1980 óta az ELTE-n, 1991 óta a BME-n. Görög Sándor professzor, akadémikus a Szegedi Tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát 1957-ben, majd ugyanitt a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken doktorált. 1959 óta végez kutatómunkát a Richter Gedeon Nyrt.-nél. Kutatási témái az analitikai kémia (gyógyszer-analitika), elsősorban a spektroszkópia és kromatográfia területe, és az ezekhez kapcsolódó technikák illetve ezek alkalmazásai gyógyszerek szennyezéseinek és bomlástermékeinek azonosítására és meghatározására. A gyógyszerkémia körében különös figyelmet szentel a szteroidok kémiájának. Kutatói munkája mellett jelentős oktatási tevékenységet is folytat. Lajos Józsefné (Balázs Erzsébet) matematika tantárgyi szakértő 1968-ban végzett az ELTE TTK matematika-fizika szakán és szerzett középiskolai tanári diplomát. Hat évig programozóként dolgozott a Kohó és Gépipari Minisztérium informatikai és számítástechnikai háttérintézményében, tanári-pedagógusi karrierje csak ezután kezdődött. 1986 óta Szigetszentmiklóson, a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban és a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is dolgozott óraadó tanárként. Emellett az Országos Pedagógiai Intézet, az Országos Közoktatási Intézet, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, valamint a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény főmunkatársa, matematika tantárgyi szakértő. Feladatai közé tartoznak: matematika tanítási kísérletek, tantervi és tankönyvi véleményezések készítése, továbbképzések, előadások tartása. Nevéhez fűződik a felnőttoktatás matematika kerettantervének elkészítése az 5-12. évfolyamokon. Lajos Józsefné a matematika érettségi dolgozatok felülvizsgálatának egyik vezetője. Falus András professzor a kuratórium legújabb (2012) tagja, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének tanára. Főbb kutatási területei az immungenomika, illetve allergia- és onko-genomika. Ő szervezte az első Nemzetközi Immungenomikai Világkongresszust és alapítója a Nemzetközi Immunomikai Társaságnak. Szerkesztője és elnökségi tagja 5 nemzetközi tudományos folyóiratnak. Számos egyéb elismerés mellett megkapta a Széchenyi-díjat (2006), a Neumann János-díjat (2006), a Semmelweis Ignác-emlékérmet (2008) és a Középkereszt a Csillaggal kitüntetést (2012) is. A Rátz Tanár Úr Életműdíjra való felterjesztés feltételei A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárok terjeszthetők fel írásban szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, kivételes esetekben magánszemélyek által. A felterjesztés feltétele, hogy a jelölt a magyarországi közoktatás területén - nem szervezői munkakörben - dolgozó, az 5-12. évfolyamokon kimagasló oktató-nevelő tevékenységet végző/végzett olyan életművel rendelkező tanár legyen,
  • aki legalább 10 éves közoktatási tanári gyakorlattal rendelkezik,
  • akinek tanítványai az országos hazai és/vagy nemzetközi versenyeken a fenti tantárgyak valamelyikében az elsők között szerepeltek vagy többször a döntőbe jutottak,
  • aki tevékenységében gondot fordít a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok felfedezésére, tudásuk gyarapítására,
  • aki jelentős szerepet vállal a fenti négy tantárgy valamelyikéhez kapcsolódó országos, regionális vagy iskolai szakmai programok (pl. versenyek, továbbképzések, tanácskozások) megszervezésében, a program tartalmának felépítésében és kivitelezésében (pl. előadások tartása, szakanyagok készítése, friss információ továbbítása),
  • aki rendszeresen továbbképzi magát, tájékozott az adott tudomány területén elért eredményekről, a tantárgy tanításával kapcsolatos aktualitásokról, tapasztalatait megosztja kollégáival,
  • aki szakmai lapokban publikál, könyveket, tankönyveket, tanítási segédleteket írt vagy ír,
  • aki a szaktárgyi felkészítés mellett hivatásának tekinti tanítványai nevelését, személyiségük fejlesztését, problémáik megoldásához segítséget nyújt,
  • akinek személyisége, szakértelme, egész életvitele példamutató.
Ki volt Rátz tanár úr? Rátz László (1863-1930) a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus. A soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Ezután egy évig a berlini egyetemen filozófiát, majd a strassbourgi egyetemen természettudományt tanult. 1890-től a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd rendes tanára, végül 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója. Rátz tanár urat a magyar matematikatanítás egyik nagy reformerének tartják. 1906-ban többek között Beke Manóval és Mikola Sándorral megalapították a Matematikai Reformbizottságot. A Bizottság megállapította, hogy a matematikának is megvannak az önkéntelenül megszerzett elemei, és ezeket meg kell erősíteni a tanulóban. A matematika tanulását át kell szőnie a közvetlen tapasztalatnak, a sok mérésnek. Hangsúlyozták a fejszámolás fontosságát, a becslések gyakoroltatását. Rátz László olyan tanár volt, aki nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna. Leghíresebb tanítványainak (Neumann János, Wigner Jenő) tehetségét is már korán felismerte és segítette az előmenetelüket. Neumann János számára például, amikor már nem tudott mit mondani, megkérte Fekete Mihály egyetemi tanárt, hogy tanítsa őt. Wignert pedig meghívta a lakására, ahol "ritka érdekességű" könyveket adott át olvasásra, és egy következő alkalommal megbeszélték a könyvek tartalmát.