Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Kapcsolat Rátz László életrajz Kezdőlap

Átadták az idei Rátz Tanár Úr Életműdíjakat

Az idei Rátz Tanár Úr Életműdíjat hét vidéki és egy budapesti pedagógus nyerte el. Az elismeréseket az alapító cégek vezetői november 17-én, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében adták át. A személyenként egymillió forint jutalommal járó díjat minden évben a középiskolai reáloktatás azon pedagógusai kapják, akik életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai középiskolai természettudományos képzés színvonalának emeléséhez.


A díj névadója, Rátz László (1863-1930) a Budapesti /Fasori/ Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Nevéhez számos tehetség (pl. Wigner Jenő fizikus, Neumann János matematikus) műszaki és tudományos pályájának indulása fűződik. Éveken át a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztője volt, neki is köszönhető a matematika-tanítás hazai reformja. A díj évről évre ismertebb, az idei, kilencedik alkalommal 117 pályázatot adtak be az iskolák. Matematikából 42, fizikából 28, kémiából 24, biológiából pedig 23 pedagógust javasoltak. Az ajánlások 72 százaléka érkezett vidékről. Az elismeréseket 2009-ben Tatár István (Makó) és Láng Hugó (Székesfehérvár) matematikatanárok; Flórik György (Budapest) és Mayer Farkas (Pannonhalma) fizikatanárok; biológiából Dr. Budayné Dr. Kálóczi Ildikó (Debrecen) és Dr. Kikindai Kristóf (Szombathely); kémiából pedig Dr. Halblender Anna (Pécs) és Dr. Nagy Zsigmondné (Keszthely) kapták meg. A díjakat prof. dr. Kroó Norbert, az alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint az alapító cégek vezetői, Dr. Pellioniszné dr. Paróczai Margit, a Richter emberi erőforrás igazgatója; Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke és Chris Houghton, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója adták át. Az Ericsson Magyarország Kft., a Graphisoft R&D Zrt. és a Richter által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért célja, hogy ösztönözze a hazai képzést, ezen belül támogassa a középiskolák oktatással kapcsolatos személyi feltételeinek alakítását. A díjazottak kiválasztásában a kiváló szaktanári munka mellett a tan- és szakkönyvszerkesztői, -írói munkában elért siker is szempont volt - mondta prof. dr. Kroó Norbert akadémikus, az MTA természettudományi alelnöke. Kiemelte: a reálszakos oktatásban figyelemreméltó munkásságot napjainkban különösen fontos elismerni, hiszen a tanári pálya vonzása - főként a természettudományok tekintetében - folyamatosan csökken, tanári gárdánk rohamosan öregszik. Kell, hogy minél többen lássák: a jövő magyar társadalmának égető szüksége van a jelen magas színvonalú oktatására, ezért kell, az eddiginél jobban megbecsüli annak kiválóságait. A Rátz Tanár Úr Életműdíj 2009. évi díjazottai szakonként a következők: Matematika TATÁR ISTVÁN a tanítás mellett szerzett tanítói oklevelet a kiskunfélegyházi Tanítóképzőben, 1944-ben. Ezt követően 1952-ben matematika-fizika-kémia szakos tanári diplomát, majd 1975-ben a József Attila Tudományegyetemen pedagógia-pszichológia szakos oklevelet kapott. Szakmai életútja 1944 februárjában, az erdélyi nagyszokondi népiskolában kezdődött, 1945 szeptemberétől Kunágota-Urbánpusztán tanító, majd Nagykamarás-Gádoroson igazgató volt. A rászoruló tanulóknak cipőt, meleg ruhát szerzett, ezzel ő indította el a "Gyere velem iskolába!" mozgalmat. 1957-től Békés megyében volt megyei vezető szakfelügyelő, majd 1961-től nyugdíjba vonulásáig, 1986-ig Makón tanított, de emellett megyei általános iskolai vezető szakfelügyelőként is dolgozott. Rengeteg szakmai publikációja, hat népszerű szakkönyve, általános iskolai szakköri füzetei, feladatgyűjteményei jelentek meg, harmincnál is több, új tanítási eszköz megalkotása fűződik a nevéhez. Számtalan matematikai és tehetségkutató versenyt szervezett. A tehetségkutatásról nem csak belföldön, hanem a környező országokban is rendszeresen tartott nagysikerű előadásokat. Nyugdíjazása után is Csongrád megye matematika-életének meghatározó jelentőségű alakja maradt, a "matematika csillaga" néven díjat alapított gyerekeknek. Tanítványaiból sokan lettek matematikatanárok. Több kitüntetése között kiemelkedik a Beke Manó Emlékdíj, az Apáczai Csere János Díj és a 2006-ban elnyert "Makó Városáért" díj. LÁNG HUGÓ 1947-ben tanítóként kezdte pályáját a székesfehérvári Ciszterci általános iskolában, 1952-ig több általános iskolában is tanított. 1954-től 1957-ig a székesfehérvári József Attila Gimnázium -, majd 1957-1994 között a Teleki Blanka Gimnázium tanára volt. Eközben öt évig a Közgazdaságtudományi Egyetem konzultációs központját is vezette. Előadóként országszerte aktív résztvevője volt a tanár-továbbképzési programoknak. A matematika oktatásában szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait rendszeresen publikálta pedagógiai folyóiratokban. Hosszú időn keresztül volt az OKTV "speciális matematika" bizottságának elnöke. Huszonöt évig volt a Bolyai J. M. Társulat Fejér megyei Tagozatának titkára, jelenleg ő az elnöke. Húsz éven keresztül vezette Székesfehérvárott a "Kis matematikusok Baráti Köre"-t, megalapította a tehetséges diákokat évente megjutalmazó Erdős Pál emlékdíjat. Napjainkban is igen aktív szakmai tevékenységet végez: tagja Székesfehérvár város Oktatási Bizottságának, minden évben feladatsorokat állít össze a megyei középiskolás matematikai versenyre. 1994 óta a székesfehérvári Oktatási bizottságban dolgozik, a várostól "Pro civitate" kitüntetést kapott. Ma is tevékenyen részt vesz helyi versenyek szervezésében és értékelésében. A Rátz Tanár Úr Életműdíjat megelőzően megkapta a Beke Manó Emlékdíjat, valamint az Apáczai Csere János díjat és 2009. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével is kitüntették. Biológia: DR. KIKINDAI KRISTÓF a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát 1966-ban. Első munkahelye a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium volt. 1974-ben a Vas Megyei Tanács Művelődési Osztályától szakfelügyelő megbízást kapott. 1975-ben, amellett, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen természettudományi doktori címet szerzett, részt vett az első Kitaibel Pál biológiai és környezetvédelmi tanulmányi verseny megszervezésében, valamint megkezdte máig tartó munkáját az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny versenybizottságában is. A Természettudományos Ismeretterjesztő Társulatnak 1968-tól tagja, 1978-ban a Földtudományi Szakosztály elnökének választották. 1978-tól dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. Itt kis megszakításokkal a biológia-földrajz (-kémia - természettudományok) munkaközösséget vezeti ma is. A szakfelügyeleti rendszer átalakulását követően a Vas Megyei Pedagógiai Intézetben előbb szakértői, majd pályázat útján szaktanácsadó feladatot töltött, illetve tölt be ma is. 1985-ben a Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztálya társelnökének, a Szombathelyi Pedagógus Kamara elnökének választották. Szakmai folyóiratokban rendszeresen jelennek meg publikációi, több középiskolai biológia tankönyv és egy Európa földrajzát bemutató munka fűződik a nevéhez. Számos szakmai kitüntetés birtokosa. Szombathely városa díszoklevéllel jutalmazta a minőségi oktatásért tett erőfeszítéseit, valamint tulajdonosa a Kitaibel Pál bronzplakettnek, és a kiemelt pedagógusmunkáért járó díszoklevélnek. DR. BUDAYNÉ DR. KÁLÓCZI ILDIKÓ Balmazújvárosban kezdett tanítani 1977-ben, majd 1982-ben került jelenlegi munkahelyére, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumba. 1994-től szaktanácsadója a Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és utódszervezetének, a megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetnek. Szinte nincs az országban olyan biológia és környezeti ismereteket mérő vetélkedő, verseny, diákkonferencia vagy éppen pályázat, ahol a diákjai ne végeztek volna az élmezőnyben. Nagyon aktív tanításon kívüli szakmai munkát végez. 1983 óta több mint 120 szakmai publikációja jelent meg, oktatási konferenciák rendszeres előadója, több környezeti nevelésben működő civil szervezetben tölt be vezető tisztséget. Birtokosa többek között a Bugát Pál emlékplakettnek, a Juhász Nagy Pál emlékéremnek, a Debrecen város Alternatív Pro Urbe-díjának, a Diószegi Sámuel díjnak, a Pro Natura díjnak, és idén megkapta a Magyar Környezetnevelési Egyesület Fekete Puli-díját. Fizika FLÓRIK GYÖRGY Salgótarjánban született 1944-ben és ott is érettségizett 1963-ban, a Madách Imre Gimnáziumban. Még ebben az évben felvették az ELTE matematika-fizika-csillagászat szakára. Az egyetem elvégzése után egy évig általános iskolában tanított, majd az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba került. Az iskolai csillagvizsgálóban szakköröket és a kerületi tanulók számára bemutató előadásokat tartott, mindemellett óraadóként demonstrációs laborgyakorlatokat vezetett az ELTE TTK Kísérleti Fizika Tanszékén. 1967-től az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban fizikaszakos vezetőtanár. Részt vett a szertár kiépítésében és fejlesztésében. Oktatási módszerében különösen nagy hangsúlyt helyez a szemléltetésre, ezért nagy hozzáértéssel keresi meg az ehhez használható taneszközöket, és állítja össze a közép- és emelt szintű érettségi vizsgához a legalkalmasabb kísérleti berendezéseket. Sokszor késő délutánig próbálgatja, teszi alkalmassá azokat, hogy a tanulók kezében már kifogástalanul működjenek. Flórik György igényes tanári munkájának eredményességét tanítványainak sikerei igazolják. Az elmúlt években az általa felkészített diákok rendszeresen szerepeltek az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, a Mikola Sándor Fizikaverseny, Eötvös Loránd Fizikaverseny, az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Fizikaversenyének és a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiák díjazottai között. Tantárgyi szakmai munkássága sokoldalú és kiemelkedő. Eddig lektorált nyolc, az oktatást támogató könyvet, társszerzőként kétkötetes fizika kézikönyv írásában vett részt, és szintén társszerzője volt a 2009-ben megjelent 1286 oldalas, Fizika című összefoglaló műnek. MAYER FARKAS 1929. november 10-én született Budapesten. A bencés szerzetesi ruhát 1948. augusztus 6-án öltötte magára, majd a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán kezdte meg tanulmányait. 1953-ban szentelték pappá. Egyetemi tanulmányait 1953 és 1957 között végezte ELTE Természettudományi Karán, és ott szerzett kémia-fizika szakos tanári oklevelet. Az egyetem befejezése után a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban kezdett fizikát tanítani, és emellett diákotthoni nevelőtanárként is tevékenykedett. Gyakran mutatott be kísérleteket olyan eszközökkel, amelyeket Jedlik Ányos szerkesztett (villanymotor-modell, optikai rácsok, stb.). Mindezekkel felkeltette a tanítványai érdeklődését a fizika és a tudománytörténet iránt is. 1966 és 1970 között Győrött a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban ugyancsak fizikát tanított, majd visszakerült a pannonhalmi gimnáziumba, ahol továbbra is fizikát, majd kémiát, sőt földrajzot is tanított nyugdíjba vonulásáig, 1994-ig. A Jedlik Ányos Társaság egyik alapító tagja, tudós tanár. Kutatásai középpontjában Jedlik Ányos életművének feldolgozása, közzététele és népszerűsítése áll, de sokoldalú érdeklődését bizonyítja, hogy 1979-ben ő tervezte és szerkesztette meg a hollóházi napórát. A neves szerzetestanárról számos értékes publikációja, könyvrészlete és könyve jelent meg és előadásokat tartott - sok más mellett - az Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton, valamint emlékezetes előadásokat tartott róla a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, a szímői Jedlik Múzeumban, Nyíregyházán a Szent Imre Baráti Körben, és természetesen a győri Jedlik Ányos Állandó Kiállításon. Mayer Farkas tanári és kutatómunkáját több kitüntetéssel ismerték el: "Borúra derű" (Jedlik Ányos Társaság), "Jedlik Plakett" (Jedlik Ányos Gimnázium), "Jedlik Ányos Lovagrend" tiszti fokozata. A magyar fizikatudomány-történet nagyon sokat köszönhet Mayer Farkasnak. Munkáját Jedlikhez hasonlóan csendben, szerényen végezte és végzi mind a mai napig. Kémia: DR. HALBLENDER ANNA 1971-ben kezdett tanítani a pécsi Petőfi utcai Általános Iskolában, majd 1976-ban került az időközben a Pécsi Tudomány Egyetembe integrált, Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola névre átkeresztelt 2. számú Gyakorló Általános Iskolába. Doktori disszertációját a témánkénti differenciáló szakaszok alkalmazásáról, tanórai tehetségfejlesztésről és felzárkóztatásról írta. A nyolcvanas évektől rendszeres, aktív szereplője a hazai szakmai konferenciáknak, továbbképzéseknek, előadássorozatoknak. 2006 és 2008 között a Pécsi Akadémiai Bizottság Kémiai Szakmódszertani Munkabizottságának elnöke volt, 1996 óta a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadójaként is tevékenykedik. Végiglátogatta a megye iskoláit és kérdőív segítségével feltérképezte a kémiaoktatás helyzetét a térségben. Az így nyert adatok jelentős mértékben segítették a megyei kisiskolák szakmai támogatását. Rendszeresen jelennek meg publikációi a Kémia Tanítása c szakfolyóiratban, de nagy haszonnal forgatják a diákok az általa készített és a szegedi MOZAIK Oktatási Stúdió által kiadott feladatgyűjteményeket is. DR. NAGY ZSIGMONDNÉ tanári pályafutását 1954-ben a keszthelyi Közgazdasági Technikumban kezdte, majd 1956-ban került az ugyancsak keszthelyi Vajda János Gimnáziumba, ahol megszakítás nélkül, közel ötven évet tanított. Diákjai rendszeresen szerepeltek a hatvanas-hetvenes években rendkívül népszerű "Ki miben tudós" versenyeken, az Irinyi János Országos Kémiaversenyeken, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek döntőiben és a nemzetközi Kémia Olimpiákon. Szabadidejében évtizedeken át a megyei tehetséggondozó szakkör vezetője és rendszeres előadója volt. Társszerzőként közreműködött az 1979-es és az 1980-as kémiai összefoglaló feladatgyűjtemény elkészítésében. Dr. Nagy Zsigmondné már eddig is sok elismerést kapott. Tulajdonosa az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, valamint a Kiváló Munkáért kitüntetéseknek és a Pedagógus Szolgálatért Emlékéremnek.