Dr. Mezei István 1969-től 2017-ig az ELTE TTK Analízis tanszékén dolgozott
tanársegédként, majd adjunktusként. Egyetemi állása mellett 1987-től 2017-ig
az Óbudai Árpád Gimnázium óraadó tanára volt.
Munkáját mindig a pontosság, precizitás, a diákok és kollégák tisztelete, szeretete
jellemezte. Táblahasználatának egyedisége, tanóráinak jó hangulata és
kiemelten jó hírneve miatt órái mindig vonzották a diákokat. Mindig a diákok
képességeihez igazította magyarázatainak mélységét, minden diákkal szemben
teljesíthető, korrekt és egyben motiváló elvárásokat fogalmazott meg.
Aktívan kivette részét a tanórákon túlmutató tevékenységekből is. 1984-től
1995-ig az Arany Dániel Matematikaverseny Kezdő Bizottságának tagja volt.
Bármikor lehetett rá számítani versenyek, kirándulások kísérő tanáraként, ahol
nyugalmával, kitartásával, jó kapcsolatteremtő képességével kivívta a kollégák
és a tanulók szeretetét.
Rendszeresen foglalkozott a speciális fi gyelmet igénylő, így a kiemelkedően
tehetséges tanulókkal is. Ennek is köszönhető, hogy a matematikai OKTV-n
egyik tanítványa első helyezést ért el. Sok diákja jutott be a nemzetközi diákolimpia,
az OKTV és a különböző országos versenyek döntőibe. Ugyanakkor
senkit nem hagyott az "út szélén", mindig törekedett arra, hogy a nehezebben
haladókat egyéni módszerekkel zárkóztassa fel a közösséghez.
Közvetlensége, természetes viselkedése, örökké mosolygós szeme, üde színfolt
volt a gimnáziumi mindennapok során. Hatalmas tárgyi tudása emberséggel,
szerénységgel, életszeretettel és empátiával párosulva életre szóló tudást adott
tanítványainak.
Szakmai felkészültségében, emberi kvalitásaiban kiváló tanár, akinek magával
ragadó, egyedi, humoros előadásmódja még a nehezebb órákat is élvezetessé tette.
Szakmai és emberi tulajdonságai alapján Dr. Mezei István méltó a Rátz Tanár
Úr Életműdíjra.
